Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Interjú Praczkó Ivánnal

praczko-ivan.jpg

Fotó: Szabó István (Topi)

 

- Melyik egyesületnél nevelkedtél, s később mely csapatoknál játszottál?
- Egyesületi szinten viszonylag későn, 11 éves koromban kezdtem el focizni, akkor a Margitszigeti AC-ban ami később beleolvadt az ERDÉRT csapatába, akkoriban még Sziki és Somogyi Lőrinc is ott focizott. 13 éves koromban igazolt le engem a Vasas ahol messze a legsikeresebb éveket töltöttem el. 18 éves koromra válaszút elé kerültem, ugyanis felvételt nyertem a TF-re, ahol 3 évig kötelező volt az egyetem BLSZ 1.-es csapatához igazolni. A rengeteg sérüléssel tarkított 3 év után igazoltam a Pénzügyőr csapatához, ahol egy féléves rákosszentmihályi kitérőt leszámítva 4. éve játszom.
- Tudomásom szerint a nyáron nősültél, de ezen kívül semmit sem tudok arról, hogy mivel foglalkozol a civil életben.
- Igen, Sziki barátomhoz hasonlóan én is nyáron nősültem és szeretném elmondani, hogy nagyon szerencsésnek gondolom magunkat, hiszen mindketten fiatalon találtunk rá az igazira, Sziki Esztire én pedig Lucára. Habár a Testnevelési Egyetem Testnevelő-edző szakán szereztem bsc-s diplomát, civil életben nem ennek a végzetségnek megfelelő tevékenységet űzök, hanem családi vállalkozásunkban dolgozom, feladatom az eladások számának növelése, ügyfelekkel kapcsolattartás és a szerelések koordinálása.
- Vatai Attila vezetőedző mérkőzésutáni osztályzatai alapján a csapat tagjai közül te nyújtottad a legjobb átlagteljesítményt. Úgy vélem, hogy messzemenően figyelembe vette azt a harcosságot, küzdeni tudást mely téged nemcsak a mérkőzéseken, hanem az edzéseken is jellemez. Gratulálok hozzá!
- Köszönöm szépen a gratulációt. Nagyon örülök annak, hogy a Mester így értékelte a teljesítményemet, igyekszem a tőlem telhető, az adott napon a legtöbbet kihozni magamból, de hozzá kell tennem, hogy a csapatunkból mindenkitől ezt a hozzáállást tapasztalom. Véleményem szerint ezek az osztályzatok nem azt jelentik, hogy én játszottam legjobban az őszi szezonban, hanem azt, hogy mennyire tudtam hozzájárulni ahhoz, hogy legjobb játékosaink el tudják dönteni a mérkőzéseket, én azt gondolom, nekem ez a feladatom.
- Melyik őszi mérkőzésre gondolsz vissza a legszívesebben, s melyik az, amelyiket inkább elfelejtenél?
- Amit leginkább elfelejtenék az az ESMTK elleni meccs, főleg azért, mert utólag visszagondolva már a meccs előtt megvertek minket azzal, hogy olyan magabiztosságot sugároztak felénk, ami megterhelt sokunkat, őszinte leszek, engem biztosan. De tanultam belőle. Legszívesebben a Jászapáti ellen játszott 2. félidőre gondolok vissza, annak ellenére, hogy az egyenlítő góljuk előtt hibáztam. Abban a félidőben fel tudtunk állni hátrányból is és uralni tudtuk a játékot, izgalmas és színvonalas mérkőzést játszottunk, amire mindannyian büszkék lehetünk.
- A szurkolók még mindig emlegetik a két és fél éve a Törökbálintnak lőtt bombagólodat. Felelevenítenéd ezt!
- Akkoriban még Sólyom Feri volt az edző, becserélés előtt azt mondta, hiába edzek jól, ha meccsen nem tudok semmit produkálni, ezt értsem meg, hogy valamit mutatnom kell. Szerintem Ő sem és Én sem erre a gólra gondoltunk, de jól sült el a dolog. Kontratámadás volt, kb. egy 50 m-es sprintet vágtam le, mert az oldalamon nem volt védő, Kozitól nagyon jó labdát kaptam, amit a 16-oson belül értem el, a törökbálinti védő kirohant rám és mellette tudtam még egyet befelé húzni, nem is gondolkodtam sokat, előttem jobbal lesz ami lesz alapon. A következő kép az volt, hogy rohannak felém a többiek, és azt hiszem, hogy arra ők még jobban emlékeznek, mint én, csak álltam és azt sem tudtam, hogyan örüljek egy gólnak, aztán nem hagytak sokáig bizonytalanságban, mert letepertek a földre.
- Véleményed szerint mely területen kell a csapatnak előrelépnie ahhoz, hogy bent maradjon a harmadosztályban, s mekkora esélyt látsz erre?
- Biztos vagyok benne, hogy bent maradunk, ez nem is kérdés. Kemények és határozottak leszünk! Természetesen fejlődnünk kell több téren is. Sokunknak rutint kell még szereznünk azért, hogy a már megnyert mérkőzéseket ne engedjük kicsúszni a kezünkből, ezen sok pont ment el. Továbbá jobban meg kell támogassuk a csatárokat, hogy többet és eredményesebben tudjunk támadni, nagyobb nyomást tudjunk gyakorolni az ellenfélre, nem csak azért, hogy több gólt lőjünk (persze elsősorban ez a cél), hanem azért is, hogy az ellenfél védői és szélsői ne tudjanak vagy kevésbé merjenek belépni az ellenünk vezetett támadásokba, így kevesebb ember ellen kellene védekeznünk. Ezekkel mind tisztában vagyunk és dolgozni fogunk rajtuk.


Szécsi József

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.