Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Interjú Vatai Attila vezetőedzővel

 

 

 

vatai-attila.jpg

 

- Először is gratulálok a csapat teljesítményéhez! Az elmúlt évben több meghatározó játékos is távozott a csapattól, ennek ellenére sikerült megismételni az előző évi jó teljesítményt, hiszen ugyanannyi pontot szereztetek, mint a 2010-2011-es évben. Szeretném, ha értékelnéd az elmúlt bajnoki évet.

- Egy nagyon nehéz éven vagyunk túl. Úgy gondoltuk, hogy az új mechanizmusok beindítása, továbbá az újonnan és az ifiből érkezett játékosok beépítése miatt, az első év lesz az igazán kihívásokkal teli, de úgy alakult, hogy a második év még nehezebb lett. Amikor ősszel sorozatban öt vereséget szenvedtünk, rendkívül kritikus helyzetben találtuk magunkat. Igaz nem „vertek” meg minket, csupán legyőztek egy-egy góllal, mégis fájdalmas volt az egész. Kerestük a megoldást a problémáinkra, önvizsgálattal, újfajta kommunikációval nyitottunk a játékosok felé, többet voltunk együtt, változtattunk továbbá a játékstruktúrán is és kénytelenek voltunk mellőzni olyan játékosokat, akikről a nehézségeink idején derült ki, hogy hiányzott belőlük az elkötelezettség és a felelősségérzet. A koncentrált, biztonságos, nem kikényszerített hibákat elkerülő játékot tekintettük elsődlegesnek, már csak azért is, mert viszonylag kevés támadóval rendelkeztünk.

- Összesen ketten voltak a játékos keretben.

- Így van. El lehet mondani, hogy szinte egész tavasszal Kozarek András vitte a hátán a csapatot előre játékban, András kvalitásai vitathatatlanok, a legjobb csatárok egyike az egész harmadosztályban, ha beindul még mindig tarthatatlan. Ha meg tudna szabadulni a múlt árnyékaitól, és csak a sikeres jövőbe vetné hitét, akkor gólkirály lehetne. Ehhez minden segítséget megkap társaitól és a szakmai stábtól.  Lőrinczy Soma fiatal játékosként csak tavaszra tudott beilleszkedni, igaz ekkor már sokat segített góljaival és jelenleg már az egyik legtöbbre hivatott játékosunk lett. A lényeg az, hogy végül abból a mély kútból sikerült kijutnunk. Sokat segített, hogy a Labdarúgó Szakosztály és a Pénzügyőr SE vezetői is mellénk álltak. Voltak továbbá olyan katartikus győzelmek, melyek nagymértékben segítették a csapat összekovácsolódását, így a szezon végére talán már nem is számított olyan nagy meglepetésnek, amikor egy ESMTK-t, vagy egy Diósdot hazai pályán le tudtunk győzni. Szép volt, jó volt, tavasszal szereztünk 26 pontot, és ez tényleg mámorító érzés. Ehhez még hozzájött a három sikeres kupamérkőzés, ráadásul mind a hármat idegenben játszottuk, (azóta a Magyar Kupa főtábláján továbbjutottunk Pénzügyőr – Diósd 2:1!!) s a Nemzetközi Pénzügyi Tornán is nyertünk két meccset és döntőbe jutottunk. Tavasszal összesen így tizenhárom győzelmet arattunk, melyre nagyon büszkék lehetünk. Az őszi vesszőfutásunk miatt ugyan csak a kilencedik helyet sikerült végül megszereznünk, mégis azt mondom, hogy győzelmeinkkel felhívtuk magunkra a figyelmet, s emelt fővel fejezhettük be a bajnokságot.

- Egyénileg hogyan értékeled a csapatot? Kiket emelnél ki elsősorban a játékosok közül?

- Kozareket és Lőrinczyt már említettem, a kapus Hajdú Gergő berobbant az NB III-as felnőtt futballba, már ősszel is remekül védett, s tavasszal is biztos pont volt. Úgy gondolom, hogy Román Viktor is jól teljesített, amikor lehetőséget kapott. A védelemben a Sokolowski-Nemes kettős nagyon sokat tett azért, hogy stabilak maradtunk hátul. Nagyon örültünk emberileg és szakmailag is Praczkó Iván visszatérésének. Az ő esete jól példázza, hogy bölcs gondolkodással és jó kommunikációval meg lehet, és meg is kell beszélni a problémáinkat. Iván megértette, hogy mi volt az oka, hogy a 2010-2011-es csapatban nem tudott stabil kezdőjátékos lenni, volt, amikor más jobban teljesített. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy szükségünk van rá, mert az az odaadás, szenvedély és alázat, ami benne feszül, az nélkülözhetetlen, sőt hiánycikk a futballpályák környékén. Az ő visszatérése nagyon fontos eleme volt a védekező játékunknak. Szikes Péter csapatkapitányként mindig a segítségemre volt, jobbhátvédként és belső védőként is számítottunk rá, sőt tavasszal kipróbáltuk a középpályán is és nagyon jól teljesített ebben a szerepkörben.  Bíró „Öcsi” sokat bajlódott különböző sérülésekkel talán emiatt is érezhettük úgy, hogy egy kicsit megtorpant a fejlődése. Megvolt a játék iránti alázata, viszont a megszerzett labdákat elég rossz százalékban tudta pontosan megjátszani. Az új idényben azonban sokat várunk tőle.  Meggyes Balázs végig motorja volt a középpályánknak, játékban úgy gondolom azonban, hogy többet tud adni a csapatnak. Szeptemberben tér vissza angliai útjáról, számítunk rá. Az egyik legtehetségesebb játékosunkat, Varga-Sebestyén Benjámint is dicséret illeti, hiszen fontos mérkőzéseken, kiélezett helyzetben szerzett gólokat és játszott jól. Ugyanakkor nehezen terhelhető, s motiválni sem könnyű. A fiatalos mentalitás és hév nem mindig párosul olyan akarattal, alázattal, amit szeretnénk. Csak akkor lehet belőle kiváló labdarúgó, ha ezeken változtatni tud.

- Megfelelő önbizalommal is rendelkezik, mely nélkülözhetetlen egy jó focistánál.

- Így van, amellett fantasztikus a rúgótechnikája is van. De egy kicsit korán jött neki minden. Az egyáltalán nem baj, ha valaki egyetemista fiatalemberként az élet napos oldalán találja magát. A baj abból lehet, ha azt gondoljuk, hogy ez így maradhat munka nélkül is, ha azt hisszük, hogy önbizalommal és egy jó bal lábbal messzire juthatunk. Nem így van, és ezt üzenem rajta kívül minden tehetségesnek tartott labdarúgónknak, jobb és bal lábasnak egyaránt! Az élet az erőfeszítéseket díjazza, nem pedig a kifogásokat, a most éppen véget érő csodálatos londoni olimpia hangulata és eredményei is ezt üzenik nekünk. Sokan menekülnek el tőlünk azzal, hogy nem kapnak lehetőséget, pedig ők milyen ügyesek. Meg lehet és meg lehetett mutatni mindennap, ott a színpad, Pasaréten szinte minden nap „próba” van, lehet dolgozni délelőttönként és délután is, hétvégén pedig jöhet az „előadás”! Ha nincs meg a szándék a munkára, nincs meg a szándék a mindennapi küzdelmekre, párharcokra nincs meg a megfelelő alázat, akarat és kitartás, akkor felesleges időt pazarolnak el a pályán. Csak a maximumon égve érdemes élni és futballozni, úgy, hogy minden nap és minden perc számítson, érezzem azt, hogy minden edzésen tettem valamit a fejlődésemért! Bízom benne, hogy Varga Beni és a többiek is megértik még idejében, hogy miről is szól még a futball!

De folytassuk a sort a tehetséges Mag Kristóffal, aki nagyon sokat fejlődött az ifiben, így januártól átkerült a felnőtt keretbe. Többször is lehetőséget kapott, jól teljesített. Ha megmarad a kitartása, és kellő rutint szerez a középpályás játék fortélyaihoz, akkor sokra viheti. Az új idényben nehéz dolga lesz, mert sokan vannak a belső középpályás posztra. Ki kell emelnem a Salamon Sanyit is, aki egy biztonságos hátteret jelent a csapatnak. Sokszor csak csereként kapott lehetőséget, de jelenlétével is sokat segített, hiszen nagyon jó közösségi ember. Rendkívül nehéz számára ez a szerep, hiszen minden játékos akkor boldog, ha játszhat. Amikor viszont lehetőséghez jutott, megállta a helyét, jó példa erre az Újbuda elleni mérkőzés. Folytassuk Mayer Bencével, aki januártól agresszívebb, szenvedélyesebb lett, így sokkal hasznosabban szerepelt a jobb bekk posztján. Őt is mindenképpen dicséret illeti. Balázs Tibor úgy gondolom sok lehetőséget kapott és voltak kiemelkedő mérkőzései például itthon az Újbuda elleni bajnoki. Az edzésekhez való hozzáállása nagyon pozitív, ugyanakkor változtatni kell a játékstílusán és ezt ő is tudja, és próbál is tenni érte. Sérülésekkel teli éven van túl Tóth, Kovács, Jung és Somogyi, ha egészségesek lesznek lehetőségük lesz a bizonyításra. 

- Négy játékost igazoltunk a nyáron. Szeretném, ha bemutatnád őket.

- Abou Warda Renato az Újbuda csatára volt. Kihagyott ugyan csaknem egy évet, de azokból az időkből emlékeztünk rá, amikor a Dráva-csoportban szereplő Szentlőrinc meghatározó játékosaként rúgta a gólokat. Van benne tehetség, képesség és készség a gólszerzésre, a Budafok elleni edzőmérkőzésen remek gólt szerzett, labdabiztos játékos, aki tekintettel erre a nagy csatár ínségre, segítségünkre lehet.

- Milyen nemzetiségű?

- Palesztin nemzetiségű, de magyar állampolgár. Szeretett volna egy jó közösségbe kerülni, és egyelőre nagyon jól érzi magát nálunk.

- Jelenleg sérült?

- Fájlalta a bokáját, s legutóbb egy vírust szedett össze. Ha már itt tartunk, korábban nem említettem Moldován Tibit, aki az egyik legnagyobb tehetségünk, de egyszerűen nem tudjuk használni, nem terhelhető. Sérülések miatt alig van közöttünk, ami nagyon szomorú, mert az egyik legügyesebb játékosunkról van szó, aki senkitől és semmitől sem fél. Reméljük visszatér hamarosan, addig viszont a szurkolók figyelmébe ajánlom Gyürki Gergőt, aki a Ferencvárostól érkezett. Először kicsit vékonykának tartottam, félve attól, hogy a felnőtt futballban felfalják az ellenfelek, de az alázatával, kommunikációjával, finom bokájával, játékával belopta magát a szívünkbe, szembeszökő a kreativitása, s a megszerzett labdákat jól el tudja osztani.

- Ahogy mondani szokták, lát a pályán.

- Így van. Az FTC NB II-es keretéhez tartozott. Liga Kupa meccsen is pályára lépett, most az NB III-ban próbál megerősödni. Úgy gondolom, hogy ha fejlődése töretlen lesz, akkor hasznunkra válik. Ehhez minden segítséget meg fog kapni. Folytassuk Pinkóczi Krisztiánnal, korábbi Pénzügyőr játékossal, aki néhány évig az ESMTK-ban szerepelt. Talán ő az egyik legnagyobb „hal”, akit kifogtunk az átigazolási időszakban. Baloldali védőjátékosként, illetve baloldali középpályásként is bevethető, azzal, hogy játékát agresszívabbá és koncentráltabbá szeretnénk formálni. A Diósd elleni kupameccsen jól mutatkozott be. A negyedik szerzeményünk Szigeti Attila, akit békéscsabai lévén Lőrinczy Soma ajánlott. Fél évet kihagyott, de korábban hat alkalommal is pályára lépett az NB II Keleti-csoportjában, ami remek ajánlólevél. Nagyon jó atletikus képességekkel rendelkezik, fizikálisan és játékban is rendben van. Úgy látom, hogy ha egészséges marad, s töretlen lesz a fejlődése, akkor sokat segíthet nekünk. A Corvinus Egyetemre jár, így a közösségbe való beilleszkedése is könnyen ment, hiszen a keret túlnyomó része tanuló.  

- A felkészülési mérkőzések kapcsán volt néhány nagyobb gólkülönbségű vereségünk is. Mindamellett az is igaz, hogy az elmúlt hetekben a srácok sokszor napi két edzéssel, kemény alapozást kaptak.

- Sok edző azt mondja, hogy őt nem érdeklik a felkészülési meccsek eredményei. Én nem így vélekedek, s ezért egy kicsit bosszantott is, hogy bele tudtunk szaladni olyan vereségekbe, mint a REAC, vagy nemrég a BKV Előre ellen, igazából az összes meccs közül csak az NB II-es Cegléd elleni első félidő tetszett. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy több esetben is a mérkőzés délelőttjén is edzettünk, de azért van némi hiányérzetem az edzőmérkőzéseken mutatott játékkal. Most már azonban csak az eredmény számít, és mivel sikeresen és szerencsésen túl vagyunk a Magyar Kupa 1. fordulóján, örülök a továbbjutásnak, és az elkövetkező napok legfontosabb feladata pedig az, hogy a stabilitásunkat visszaszerezzük. Ha a védekezésünk rendben van, akkor építkezhetünk előre. Az általam nagyon sokra tartott Pénzügyőr-szurkolók közül voltak, akik hiányolták tőlünk a látványos játékot. Természetes, hogy a néző azért jön ki a meccsre, hogy jó meccset lásson. Tudomásul kell azonban venni, hogy a védekező játék magas szintű ismerete, szervezettség és rend nélkül nem építkezhetünk, e nélkül csak vágóhídra küldöm a játékosokat, én pedig inkább az NB III-ban szeretném őket látni.

- Izgalmas lesz a most induló bajnokság, nem lesz könnyű bennmaradni. Oda tudunk érni az első ötbe, vagy netán hatba?

- Mindenképpen megpróbáljuk. Nem titok, hogy szerettünk volna igazolni még legalább két meghatározó játékost, de szerény körülményeink közé nem találtunk. Szerencsére a Kádár Andráson kívül, aki tanulmányai miatt hagyta abba a labdarúgást, nem távozott senki, együtt maradt a tavalyi keret. A váz megvan, s ehhez sikerült igazolnunk néhány motivált fiatalt. A négy igazoláson túl mindenképpen idesorolom az ifiből érkező Pápai Ádámot is, aki dinamizmusával segítheti támadójátékunkat. Összességében tehát öt fiatalemberrel tudtunk erősíteni. Azt gondolom, hogy nekimegyünk az ellenfeleknek - persze csak okosan - és abban bízom, hogy sikerül annyi pontot szerezni, ami elég lehet az első ötbe kerülni vagy legrosszabb esetben is a két legjobb hatodik helyre. Sőt ha a Fehérvár II bejut az első ötbe, akkor akár a hetedik hely is osztályozót érhet. A szakosztály is úgy állt mellénk, mögénk, hogy csak a bennmaradást preferálja igazán. Van egy szerény prémium, de csak az első öt mérkőzésre, ha a hatodik meccstől nem úgy mennek a dolgok, akkor már komoly gondjaink lehetnek. Sajnos anyagilag nem versenyezhetünk a jelenlegi harmadosztály túlnyomó többségével, de ezen felül kell emelkednünk, mert nem lehet, hogy csak a pénz határozzon meg mindent. A játékosoknak, az egyesületnek, az edzői stábnak, a szakosztálynak, vagyis mindenkinek az az érdeke, hogy megpróbáljunk bennmaradni az NB III-ban. Az már más kérdés, hogy tudomásul kell vennie a Pénzügyőr SE elnökségének, hogy ettől az évtől kezdve új időszámítás kezdődik. Jövőre az NB III-as csapatok fele eltűnik a Blasz vagy a megyei bajnokságokba. Minőségi NB III-as futballt csak akkor lehet elvárni, hogyha a játékosokat minden szempontból megbecsüljük. Erkölcsileg, szakmailag mindent megpróbál az Elnökség, valamint a dr. Bocsó Gábor vezette Szakosztály, és ezért jár a köszönet, de a XXI. században tudomásul kell venni, hogy labdarúgóink is pénzből élnek, költségük merül fel, cipőt kell venniük, élni és utazni kell nekik is. Azt kell, hogy mondjam, hogy a 2010-ben kiadott jelszó, miszerint értékek mellett szerveződő baráti közösséget építünk, s így lesz majd minőségi NB III-as csapatunk, az új bajnoki kiírásban már önmagában nem működik, oda kell tenni azt az elismerést, amit ezek a gyerekek mindenféleképpen megérdemelnek. Ha sikerülne kivívni a bennmaradást, akkor elmondhatnák, hogy a Pénzügyőr egyike lesz Magyarország legjobb harmadosztályú csapatainak, érdemes hát áldozni rájuk! Elképesztően nehéz lesz, ez vitathatatlan és csak öt-hat forduló után látjuk igazán, hogy mennyire reálisak céljaink. Szeptemberben pedig vár reánk a Magyar Kupa 2. fordulója is, itt is szeretnénk helytállni.  

Szurkolóinkat szeretettel várjuk az új bajnoki szezonra, és azt kérem Tőlük, hogy ugyanúgy szeressék és biztassák a csapatot, ahogyan eddig is tették!  

Szécsi József 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.